Definíció

A törvényes öröklési rend mindig akkor alkalmazzák, ha az örökhagyó tudatosan vagy öntudatlanul nem használja ki a végrendeleti szabadságot (részben vagy egészben), i.e. ha nincs halálra vonatkozó végrendeleti rendelkezés (végrendelet vagy öröklési szerződés).

Amennyiben az örökhagyó azt szeretne meghatározza, hogy halála után hogyan kell kezelni és felosztani a tulajdona, a végrendeletekre irányadó szabályokat figyelembe kell venni.

A rokonok mint törvényes örökösök

A parentéla rendszer

A rokonok törvényes öröklése az un. parentéla-rendszer alapján történik, amely a rokonokok öröklési csoport beosztása szabályozza. Mindaddig, amíg az örökhagyó halálakor egy elsődleges öröklési csoportban tartozó rokon még él, az alárendelt öröklési csoportban tartozó rokonai kizárásra kerülnek az törvényes örökléséből.

A parentéla-rendszer rendje:

1. parentéla: Utódok, például gyermekek vagy unokák
2. parentéla: A szülők és szülői leszármazók csoportja, azaz például a szülők vagy testvérek
3. parentéla: A nagyszülők és nagyszülői leszármazók csoportja, azaz például a nagyszülők vagy a nagybácsi/nagynénje

Amennyiben az örökhagyó leszármazottai élnek (azaz az 1. parentéla örökösei, például gyermekek vagy unokák), a 2. parentéla örökösei (például az örökhagyó testvére) kizárásra kerülnek az örökségből.

Példa: Az örökhagyónak van 
- 2 lánya, de az egyik lány kiesett öröklésből, 2 gyermeke van
- 2 szülői része
- nincs házastársa

A törvényes öröklési jog terjedelme

A rokonok öröklési joga Svájcban a nagyszülők parentélánál (3. parentélánál) végződik.

Alapelvek a parentéla-rendszer belül

Az alapelvek a parentéla-rendszer belül a képviseleti, egyenlőségi, belépési és növekedési elv. Ezután a parentéla belül csak a legidősebb generáció (un. képviseleti elv) egymás közt egyenlő részekben (egyenlőségi elv) örököl. Az öröklésből kiesett örökös helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek (un. belépési elv). Amennyiben a kiesett örökösnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette egymás közt egyenlő részekben a örökségtársai azonos szinten örökölnek (un. növekedési elv).

Példa: Örökhagyónak van
- 1 szülői része
- 2 testvére, abból 1 kiesett 2 gyermekkel, abból 1 kiesett
- nincs élettársa és utódai

Örökrész

A házastárs örökrésze határozza meg a rokonok örökrészéit . A túlélő házastárs örökrésze a svájci jogutódlás szerint

1. az örökség fél része (amennyiben 1. parentéla-rokonok örökölnek),
2. az örökség háromnegyed része (amennyiben 2. parentéla-rokonok örökölnek), vagy
3. az örökség összes része (amennyiben nincs 1. vagy 2. parentéla-rokonok).

Ez vonatkozik a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

Példa: Örökhagyónak van 
- házastársa
- 1 testvére
- nincs utódja
- nincs szülei